Az Alexiánus Testvérek Kongregációjának kezdete visszanyúlik a „Beghard” ok csoportjaiig, akik Krisztus lelkületének megfelelően mindennapi kenyerükért koldultak, szolgálták a szegényeket, ápolták a betegeket és a segítségre szorulókat.

Több mint 700 évvel ezelőtt Németországban, Hollandiában és környékén alakult meg a rend. A Beghardokról a legkorábbi leírást 1334-ből találjuk Aachen város levéltárában, amelyben arról értesülünk, hogy a város a Beghardoknak adományt adott azért, hogy segítsenek a szegényeken és a hajléktalanokon.

1347-ben kitört Európában a fekete járvány, a pestis, ekkor a Beghardok ápolták a betegeket, temették a halottakat. Fontos feladatuknak tekintették,hogy Jézus tanításáról és tetteiről is prédikáljanak.

Szent Ágoston regulája szerint éltek. Szent Alexiust (Szent Elek) választották védőszentjükké a XVI. században. Szent Alexius egy gazdag római szenátor fia volt, aki feladta gazdagságát, otthagyta a világi életet, és elment Szíriába, ahol koldult és az adományokból segítette a szegényeket.

Az Alexiánus Testvérek Kongregációja 1458-ban kapta meg a pápától a hivatalos elismerést.

Kiterjesztették missziójukat az Egyesült Államokban is. 1866-ban érkezett meg Bonaventur Thelen testvér New Yorkba, a németországi Aachen városából. Chicagóban egy kis faházban alapította meg az első kórházat, az első beteget maga vitte karjaiban a kórházba.

Ma az Alexiánus Testvérek Kongregációjának egészségügyi szolgálata megtalálható Németországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban, Angliában, Írországban, Indiában és a Fülöp-szigeteken.